Lehet, hogy megkésve bár..... de törve nem...megy előre az ember, mert tudja mennie kell, tudja mit akar, tudja mit kell tennie...és minden nap újabb lépést tesz előre...lehet, hogy nem mind látványos, de mindet meg kell tennie, hogy végig mehessen az úton.
Érzem, hogy haladok...aggódom, hogy mégis elkések...szomorú vagyok, mert nem tudom vár-e valaki az út végén...boldog vagyok, mert csodálatos a célom...boldog vagyok, mert tudom, hogy létezel...
Hiszek a szerelemben...hiszek magamban...hiszek kettőnkben...!
